„Válassz olyan szakmát, amit szeretsz, és akkor soha az életben nem kell dolgoznod!” – Confucius, kínai filozófus.
Van, ami nem változik a világgal. Confucius ezt a mondást Kr.e. 551 és Kr.e. 479 között mondhatta. Most is sok ember vallja ezt, közöttük van édesanyám, aki 13 éve vezeti a könyvelőirodáját, coach, mediátor, reinkarnációs utaztató és most tanul egyetemen pszichológusnak, valamint még sok minden. Ő mutatta nekem ezt a mondást ma délelőtt. Anya rengeteget tudna mesélni erről a témáról, de megpróbálok én is valamit, hogy sikerül-e, azt nem tudom! 🙂
Pontosabban nem is erről fogok beszélni tulajdonképpen, de erről IS. Azzal kezdődött a történet, hogy pár nappal ezelőtt az jutott eszembe, hogy egy olyan munka, amit szeretünk, az hobbi, vagy munka? Tehát: GONDOLJUNK BELE!
Először, mint mindig, most is a saját két éves „munkatapasztalatommal” kezdem. Én írok. Két éve. A legtöbben azt mondják, hogy ez számomra egy hobbi. De én azt mondom, hogy amit én csinálok, igenis MUNKA! Én hobbinak a versenyeket tartom, vagy az Irodalmi Rádiós blogomat. Így tehát első állomásunkon azt a következtetést vonhatjuk le, hogy amit sokszor csinálunk, az MUNKA, amit pedig nem feltétlenül csinálunk sokszor, de annál jobban szeretjük, az a HOBBI.
Másodjára most azt fogjuk megvizsgálni, milyen munkában mit csinálnak. Mert nem mindegy, hogy mit tekintünk munkának. Ezért meg kell vizsgálnunk a munka történelmét: először az őskorban kovácsok voltak, és ácsok, meg vadászok. Később az őskorban voltak királyok, apródok, gladiátorok, és még egy csomóan. A középkorban szinte ugyan ezek, csak még lettek gazdák, földművesek, és más rangok a vezetők mellett. Az újkorban zenészek, gyárban dolgozók, és egyre többféle munka. A modern, vagy más néven Computer-korban szinte már csak a gyárban dolgozók, könyvelők, vállalkozók, pszichológusok, autószerelők, katonák, írók valamint annyi munka lett, amennyit itt fel sem tudnék sorolni. Tehát ezen az állomáson azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a különböző korokban mást jelentett a MUNKA kifejezés.
Harmadszor, vizsgáljuk meg, milyen munka számítható HOBBINAK, és mi igazi MUNKÁNAK. – Annyi munka van, hogy csak két munkát fogok összehasonlítani, valamint ennek a két munkának elmondom az előnyeit, s a hátrányait. – Tehát az egyik munka az írás, a másik pedig a gyári munka. (De először el kell mondanom, szerintem az a munka, amiből meg lehet gazdagodni.) Szóval először szerintem, nézzük meg az írást. Két éves tapasztalatom van ezzel kapcsolatban, tehát sokat tudnék mesélni. Szerintem ebből meg lehet gazdagodni, de végül is ahonnan nézzük! Mert ha egy írónak csak egy könyve van, abból nem lehet meggazdagodni, de ha az életét ráfordítja, akkor végül is egy mellékes bevételnek megfelel. Ám mivel nem egy biztos pénz, mivel nem lehet biztosan tudni, hogy befut, s ha nem fut be, nem termel annyit. Emiatt, szerintem egy írónak kell egy fő állás, de az írás szerintem a mai világban csak mellék állásnak való, szóval ezt én most a HOBBIKHOZ teszem. Ellenben a gyári munkával, amiről már kevesebbet tudok mesélni. Szerintem egy gyári munkásnak rengeteget fizethetnek, viszont egy gyárban dolgozni nem lehet olyan jó.
Negyedszerre pedig elmondom, szerintem mi a legjobb munka: a cégvezetés. Nem kötelező bejárni dolgozni, az alkalmazottak sorsáról lehet dönteni, és a fizetés is nagy. Nagy felelősség, de életemben egyszer biztosan kipróbálom, annak ellenére, hogy én már megtaláltam a saját tevékenységemet: az írást. 🙂
Szóval minden nap tanul valamit az ember. Én is megtanultam, és te is, mélyen tisztelt Olvasó: Amiből meglehet élni, és amire legjobban fókuszálunk, az a MUNKA. Amit szeretünk, és amire a fő állásunk melletti szabadidőnket áldozzuk, az a HOBBI.
Gondoljunk bele! sorozat: Ebben a sorozatban elméleti szinten nézünk meg néhány érdekfeszítő témát. Ha egy-egy részt elolvas az ember, otthon a „fotelben”, ő is elgondolkodhat a témával kapcsolatban. Például, hogy egy író mitől író, vagy hogy mi okozhat sikerélményt. A Gondoljunk bele! sorozat elsősorban a felnőttekhez szól, de megfelel a kíváncsi, elgondolkodtató témákra éhező gyermekeknek is. – Molnár Attila Csongor, a blog – és ezzel együtt a Gondoljunk bele! sorozat – szerzője.
Vélemény, hozzászólás?